/Ki ne ismerné a nagy mesélőt, Emma nénit? Gondolom Őt sem kell bemutatnom az olvasóknak, az ifjabb generáció kedvéért ollózgattam egy kicsit a róla megjelent cikkekből - szerk./

Nagy repetoárja van: Nagy Géza, helybeli tanár 1970-ig 150 meséjét jegyezte le. Ma is állandó közönsége előtt rendszeresen mesél. Előadásmódja színes, élénk. Nem gesztikulációval és arcjátékkal köti le a figyelmet, hanem hangjának színezésével. Az ún. laza, kötetlen felépítésű mesék kedvelője.

Emma néni így vall a mesei hagyományvonaláról: "Kovács mama maga volt a Jóságos Tündér.a csillagokból mondta a meséket, ezt a tudományt én vettem át tőle. .A mese az Öregektül tanult régi néphagyomány, ugyanonnan származik, mint az ima...A meséhez nyitott elme kell."

"Pápai Istvánné – az utolsók közül, akik az öregektől tanult mesemondásával éli és élteti a mesét. Életében és meséiben a meseszerzés a legfontosabb. Szomszédairól, családjáról és az őt meséért meglátogatókról kitalált meséi az úgynevezett életmesék világhírűvé tették.
Karcsán, ahol valaha – amikor az emberek még hittek bennük – tündérek táncoltak a folyó vizén, áll egy ház: Emma néni szülőháza. Ott kapta Emma néni a szomszéd asszonyon keresztül a csillagokból a mesemondás képességét. Oda gyűltek esténként a nyári konyhába a falusiak, hogy Emma nénitől tündérmeséket hallgassanak, vagy a saját életmeséjüket." 

Halmy György és Balázs Csilla
"Mesés hagyományok-hagyományok meséi" meseiskola

A karcsai parasztasszonyt, Emma nénit, különleges képességgel áldotta meg sorsa. Meséi az írott és íratlan szabályokat betartva, meglepőbbnél meglepőbb fordulatokat teremtve, annak talaján újabb és újabb meséket szőve szentélyt építenek a hagyománynak. Felismerte ezt a környék mesegyűjtője, Nagy Géza is, kinek könyveiben, a "Bodrogközi mesék" több kötetében is számtalan Páhi Emma és családja által elmondott mese szerepel és felismertem én is, kinek lelkében sokakhoz hasonlóan gyökeret vert a "mesefa", melyet azóta is féltve gondozok, ápolok, nevelgetek.