A három szomszédos település, Karos, Karcsa és Pácin mintegy két évvel ezelőtt kezdett a Herman Ottó Múzeum szakembereivel közösen kezdett turisztikai fejlesztésbe. Az idén elkészülő felújítások és új épületektől a környék turizmusának fellendülését várják - Bodrogköz az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségei közé tartozik.
A karosi kiállítótér
Látnivalókban eddig sem volt hiány a környéken: a nemzetközi régészeti lelőhelyként elismert Karos az itt talált vezérsírok és más leletek tanúsága szerint a honfoglaló magyarság első központi szálláshelyéül szolgált. A Kárpát-medencébe érkező őseink a bodrogközi települést övező dombokról irányították az új haza jelentős részének a meghódítását, áll a három település közleményében.
Az egyik legrégebbi lakott településünkként számon tartott Karcsán egy teljesen épen fennmaradt román stílusú Árpád-kori templomot csodálhat meg az, aki a Bodrogközbe látogat, amely közel egy évezrede áll ott a kora kereszténység időszakának méltó emlékeként. A szomszédos Pácinban található kastélyba lépve pedig a reneszánsz, a középkori humanizmus barátságosabb légkörébe nyerhetünk bepillantást, ahol a kor gazdag főnemesei – köztük a Mágóchy család – pihentek és vadászgattak.
A karcsai Árpád-kori templom
Az Európai Unió támogatásával, a magyar állam társfinanszírozásával közel 400 millió forint értékben megvalósuló beruházás révén Karoson új kiállítótér épül, amelyben az eredeti leletek, panoptikális rekonstrukciók, valamint digitális interaktív eszközök segítségével mesélik el és mutatják be a honfoglaló magyarság történetét, életmódját és szokásait. A 2012 júniusában nyíló kiállítótér mellett oktató és foglalkoztató helyiségek, ajándékbolt, és új közösségi terek is helyet kapnak a létesítményben.
A karcsai Árpád-kori templomban a faragványokat és bútorzatokat restaurálják, míg a pácini kastélyban felújításra kerülnek a múzeum belső terei, a szobákban reneszánsz enteriőrőket alakítanak ki, valamint digitális eszközök segítségével egy a reneszánsz korát bemutató interaktív kiállítótér is helyet kap az épületben.
Emellett megújul a kastélyt övező kert és őspark, valamint új fogadóhelyiségekkel és egy térségi turisztikai információs központtal bővül a múzeum, ahol a kastélyról és a környék látnivalóiról, szállás- és vendéglátóhelyeiről kaphatnak majd felvilágosítást az érdeklődők.
Az ország egyik leghátrányosabb helyzetű kistérségeként besorolt Bodrogközben három szomszédos település, Karos, Karcsa és Pácin önkormányzatai a megyei önkormányzat Herman Ottó Múzeumának szakembereivel karöltve egy olyan nagyszabású turisztikai fejlesztést valósítanak meg, amilyenre az elmúlt évszázadokban nem volt példa hazánknak ebben a szegletében. A 2012-ben átadandó beruházások, rekonstrukciók, interaktív kiállítóterek révén a Bodrogközbe ellátogató vendégeknek XXI. századi körülmények között évszázadokat felölelő, a honfoglalástól a kései reneszánsz koráig tartó időutazásra nyílik majd lehetőségük. Ahogyan Pácin hatodik polgármesteri ciklusát töltő első embere, Barati Attila mondja: egy kerékpár láncszemeiként kapcsolódnak egymáshoz a három település nevezetességei.
A ma alig több mint félezer lakosú Karos község határában tárták fel az egyik leggazdagabb sírmellékletű, legrégibb magyar temetőt: a díszes szablyák, tarsolylemezek, az itt fellelt rengeteg pénzérme tanúsága szerint a honfoglaló magyarság uralkodó nagyfejedelme ebben a térségben építette ki első hatalmi központját. A temetőhalmon a feltárt 73 sírhely megjelölésével készült el a honfoglalók temetőjének rekonstrukciója.
Karcsa a Bodrogköz legrégebbi települése. Az első írásos feljegyzés III. Orbán pápa 1186-ban kelt oklevelében található róla, amikor a pápa a keresztes lovagok magyarországi házait, így Karcsát is saját fennhatósága alá helyezte. A település Árpád-kori temploma országos jelentőségű műemlék. Román stílusú épület, amelynek a 12-13. században épült hajóját díszítő faragványok olasz-francia hatásról tanúskodnak. A templomot faragott gránitkövekből építették. A kapuzat felett két faragott oroszlán látható. Viszont a templomnak nincs harangja (se tornya). Mondája van. Ami szerint a falu tavának mélyén tündérek és boszorkányok is éltek. A templomot a tündérek építették két nap és két éjszaka alatt. Elkészülte után két tündér repítette a harangot az új templom felé, a boszorkányok üldözőbe vették, s már majdnem elcsípték őket, amikor elkurjantotta magát a pirkadatot jelző kakas, és a boszorkányoknak vissza kellett merülniük a tó mélyére. A kukorékolásra azonban a tündérek is megijedtek, elejtették a harangot, ami a tornyot is magával rántva süllyedt a Karcsa-tó fenekére. Többször keresték azóta, egyszer régen meg is találták a kitartó falubéliek. Láncot kötöttek rá, eléfogtak 24 ökrötés húzni kezdték. De valaki felkiáltott: "Jaj, a kisujjam!" Erre mindenki megállt, az ökrök elestek, a lánc elszakadt. Azóta nem sikerült meglelni a harangot, de állítólag száz évente egyszer hallani lehet a kongását.
Pácin legfőbb nevezetessége az egykor természetes vízfolyásoktól körülvett, alacsony dombon épített, és mocsarak között elrejtett késő középkori nemesi lakóépületek hagyományait őrző pácini várkastély, más néven Mágóchy-Alaghy-Sennyei-várkastély, ami Mágóchy-kastély néven is ismert.
A egyik legszebb reneszánszkori műemlékeként tartják számon, amelyet 1581-ben Mágócsy András nemes úr építtetett,lmiután feleségül vette a gazdag Alaghy Juditot. Ebben a korszakban egyre nagyobb számban létesültek a török hódoltság vérzivataros hadszíntereitől biztonságos távolságra élő középnemesség olyan rezidenciái, amelyeknél már elsősorban a kényelmi szempontok számítottak és nem a biztonságos védelem zord elvárásai. Így emelték a nagyméretű, reneszánsz ablakokkal keretezett, tágas, cserépkályhákkal jól fűthető szobáit és termeit (a tervezett felújítás részeként a kastély ismét - ezúttal központilag - fűthető, s így télen is látogatható lesz), külső homlokzatát a vakolatdíszítéssel látták el egykori építőmesterei. Tetőzetének oromdíszes pártázata is eme stílushoz tartozott, de a mögötte megbújó szolgaszemélyzet lőfegyvereivel gyilkos össztűz alatt tarthatta a nemesi lak ellen támadókat. A korszak gyenge közbiztonsága miatt szükséges volt a lakópalota két sarkát vaskos tornyokkal ellátni, míg a gazdasági helyiségeket és raktárakat külső kőfallal kerítették, négy sarkát egy-egy toronnyal tagolva. Összességében a pácini várkastély kisebb, könnyűfegyverzetű rablóportyák elleni védelmül szolgált, a reguláris, ágyúkkal rendelkező csapatok ellen már nem tudta - volna - megvédeni a falai között élő földesúri családot. A leendő reneszánsz főúri kastélymúzeum ma is meglévő, bárókertnek nevezett, több hektáros parkjának gyalogútjai kellemes, madárfüttyös séták helyszínéül szolgálhatnak (különösen a tervezett felújítás után, amelynek folytán 4000 négyzetméternyi sétány kap aszfaltburkolatot) a kastély mellett kialakított játszótér és futballpálya mentén, hogy aztán a sétálók a kastélyba visszatérve az ott kialakítandó kávézóban pihenjék ki az egész - viszonylag rövid - túra fáradalmait.
Forrás: travelinfo.hu
http://onkormanyzat.mti.hu
AJÁNLOM AZ OLDALT
